A 60-as évek a divat és a szépségápolás világában a merész kísérletezés és az ikonikus sziluettek korszaka volt. A ruhák vonalvezetése mellett a frizurák is drámai változáson mentek keresztül, középpontban a soha nem látott volumennel és a strukturált formákkal. Az olyan klasszikusok, mint a tökéletesen megformált, magasra tornyozott méhkas konty (beehive), ma is a kifinomultság és az időtlen elegancia szimbólumai, és inspirációt nyújtanak a modern frizuratrendekhez.
A 60-as évek frizuráinak lényege: A volumen forradalma
Míg az 50-es éveket a rendezett, göndör fürtök jellemezték, a 60-as évek elhozták a szabadság és a lázadás szellemét a hajviseletbe is. A legfontosabb kulcsszó a „magasság” és a „volumen” lett. Ezt leginkább a tupírozás, azaz a haj visszefésülésének technikájával érték el, amely stabil alapot képezett a bonyolult kontyokhoz és a dús frizurákhoz. A hajlakk nélkülözhetetlen eszközzé vált, amely betonbiztos tartást adott a gondosan megalkotott frizuráknak. Ebben az évtizedben a nők nem féltek feltűnést kelteni a hajukkal, amely egyfajta önkifejezési eszközzé vált.
A tupírozás művészete: Hogyan érjünk el maximális volument?
A tupírozás a 60-as évekbeli frizurák lelke. A helyes technika elsajátítása elengedhetetlen a hiteles megjelenéshez, anélkül, hogy károsítanánk a hajszálakat. A cél egy sűrű, párnaszerű alapot létrehozni a hajtöveknél, amely megemeli a felső rétegeket.
Lépésről lépésre útmutató a helyes tupírozáshoz:
- Előkészítés: A technika a legjobban száraz, frissen mosott hajon működik. Használjon egy kevés volumennövelő habot vagy spray-t a töveknél a jobb tartás érdekében.
- Leválasztás: Válasszon le egy körülbelül 2-3 cm széles tincset a fejtetőn, amelyet fel szeretne emelni. Minél vékonyabb a tincs, annál könnyebb vele dolgozni.
- A fésű használata: Tartsa a tincset függőlegesen, feszesen. Egy sűrű fogú tupírfésűvel vagy egy hagyományos, vékony fogú fésűvel kezdje el a hajat a hajvégektől a tövek felé tolni. A mozdulat legyen rövid és határozott.
- Rétegezés: Ismételje meg a folyamatot több tinccsel, haladva a fejtetőtől hátrafelé. Minden tupírozott tincset fújjon be egy kevés hajlakkal a fixálás érdekében.
- Elsimítás: Miután elérte a kívánt volument, egy puha sörtéjű hajkefével vagy a fésű végével óvatosan simítsa át a legfelső hajréteget. Ezzel eltakarja a tupírozott részeket, és egy letisztult, elegáns felületet hoz létre. Fontos, hogy ne nyomja le a megemelt részeket.
A tökéletes méhkas konty (beehive) elkészítése
A méhkas konty a korszak talán legismertebb frizurája, amely a nevét a méhkaptárra emlékeztető formájáról kapta. Elkészítése türelmet igényel, de a végeredmény egy igazán látványos és elegáns megjelenés.
A konty alapját a fejtetőn és a tarkó felső részén alaposan feltupírozott haj adja. Miután a tupírozással megteremtette a masszív volument, a felső réteget simítsa hátra, hogy befedje a „párnát”. A hajat hátul fogja össze, mintha egy magas copfot készítene, de ne húzza át a hajgumin. Ehelyett a hajvégeket tűrje be a konty alá, és rögzítse hullámcsatokkal. A csatokat a konty aljába, függőlegesen szúrja be, hogy láthatatlanok maradjanak. Az egész frizurát alaposan fújja be erős tartású hajlakkal, hogy egész nap a helyén maradjon.
A Bardot-frufru: Az érzéki elegancia
A 60-as évek nem csak a merev, strukturált kontyokról szóltak. Egy másik meghatározó trend a Brigitte Bardot nevével fémjelzett, laza és érzéki frufru volt. Ez a stílus a homlok közepén kettéválasztott, hosszabb, az arcot lágyan keretező tincsekből áll. A Bardot-frufru lényege a könnyedség és a természetesség. Ellentétben a szigorú méhkas konttyal, ez a frizura egyfajta „épp most keltem fel” hatást kelt, miközben rendkívül nőies és vonzó. Gyakran kombinálták laza, tupírozott, félig feltűzött hajjal, ami tovább fokozta a bohém, mégis elegáns összképet. A formázásához elegendő egy körkefe és egy hajszárító, amellyel a tincseket kifelé kell szárítani, hogy szép ívet kapjanak.
